Lukács Beáta

Számomra a kert az Otthonom része: a ház és a kert – mint egységes koncepció, mely harmóniában van. S mint ilyet, nehéz feladatnak tűnt megvalósítani, abszolút nem tudtam, hol fogjam meg ezt a kérdést. Ötleteim voltak, bogarásztam a magazinokat, de annál elveszettebbnek éreztem magam… majd rábukkantam a Norbira. Ő sikerrel nyújtotta nekem mindazt amire szükségem volt abban a helyzetben.

Számomra a kert az Otthonom része: a ház és a kert – mint egységes koncepció, mely harmóniában van. S mint ilyet, nehéz feladatnak tűnt megvalósítani, pláne úgy, hogy ez volt életem első kialakítandó kertje (építkezés után) és abszolút nem tudtam, hol fogjam meg ezt a kérdést. Ötleteim voltak, bogarásztam a magazinokat, vadásztam a neten, jártam a kiállításokat de annál elveszettebbnek éreztem magam… majd rábukkantam a Norbira. Ő sikerrel nyújtotta nekem mindazt amire szükségem volt abban a helyzetben.

Gyakorlatilag „végig fogta a kezem” a kertépítés során, kezdve az ötleteléstől a tervezésen át egészen az építkezésig. És a mai napig nem engedett el, ugyanis a fenntartást is ők végzik. És mindennek már 3 éve.

Tetszett hogy projektszemlélete van, hogy együtt gondolkodik velem ha kell, hogy személyemhez és házamhoz igazítja a kert stílusát, ezáltal élhető kertet teremt nekem, hogy a végén esztétikai élményben van részem, hogy szempont nála az is hogy kik használják milyen céllal és mennyit a kertet, mennyi időt szánok a fenntartására.

Kitaláltuk a saját kertemet, erre időt szánt és így nem egy “klónkert” lett, hanem “az enyém, saját stílusban”. Ahol nem csak egy bekerített és növényekkel beültetett földterület lett, hanem egy kültéri otthon született élettel, madarakkal (szó szerint) … ahol élmény  a pihenés, ahová hazaérkezik az ember és nem vágyik el! Tetszett, hogy figyelembe vette hogy minden kert összetett – forma, szín, tér egymásra találása.

Élmény volt vele dolgozni – végig együtt gondolkodtunk, minden aggodalmammal foglalkozott, kereste a lehetőségeket és a megoldásokat a problémás helyzetekre (mert lássuk be, egy kertépítés azzal jár). Ahol a cél nem az volt hogy “túl legyen a feladaton” hanem hogy lássa a megelégedettséget a megrendelő arcán… és megszületett a családom életviteléhez illő kert.

Egy nagy mosollyal vettem birtokba :o) Mai napig tartom vele a kapcsolatot – röpke kérdéseimmel is hívogathatom és ellát tanácsokkal, ötletekkel, baráti hangon, szakértelemmel.

És még valami: azt mondják, az átlaghoz képest jóval magasabb az igényszintem… és Norbiék ezt is megütötték. A kertépítés során végig odafigyeléssel voltak a környezetükre, a rendezett, pontos, igényes munkavégzésre (s ha kellett háromszor forgatták meg nekem azokat az óriási tujákat, csak hogy   Én olyannak lássam amilyennek szeretném :o))